MENÜ

Az élet furcsa dolgai
Mindenki titkol valamit

Alekszandr Picsuskin


52-rendbeli gyilkosságért állítják bíróság elé az úgynevezett bitcevszkij rémet. Alekszandr Picsuskin (Alexander Pichushkin) pere szeptember 13-án kezdődik Moszkvában jelentették be az orosz fővárosban. A legalább két hónaposra tervezett tárgyaláson Picsuskint csak 52 különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolják, holott a férfi a nyomozás során azt vallotta, hogy 63 embert ölt meg 1992 és 2006 között. A 11 kérdéses gyilkosság ügyében még folyik a nyomozás közölte Jurij Szemin moszkvai ügyész.

Áldozatai közül sokat, legalább 20 nőt személyesen is ismert. Mint mondta, csak véletlenül fogták el egy rutinszerű igazoltatás során, de ezzel sok ember életét mentették meg, mert ha nem kerül rendőrkézre, soha nem hagyta volna abba a gyilkolást. A 33 éves férfi különösen az elmúlt két évben aktivizálódott: mintegy 16 emberrel végzett. Ez egybevág azzal, hogy 2000 után emelkedett az emberölések száma, és egyre több holttestet találtak parkokban és más közterületen az orosz fővárosban.
Legutolsó áldozata egy 36 éves nő volt, aki azonban eltűnése eltt cetlit hagyott hátra rokonainak arról, hogy Picsuskinnal ment el sétálni a dél-moszkvai Bitcevszkij parkba. A számos elfogott, gyanúsnak mondott személy után épp e cetlinek köszönhetően került rendőrkézre az édesanyjával egyedül élő Picsuskin.
A rém bevallotta a gyilkosságot és még a kalapácsot is átadta a rendőröknek, amellyel agyonverte a nőt. A férfi hamarosan igen beszédesnek bizonyult: a nyomozók az ő aktív részvételével tárták fel a gyilkosságokat, találtak rá több holttestre. A gyanúsított ezek mellett további gyilkosságokat vállalt magára. (Igaz, ebben bizarr büszkeség is szerepet játszhat: Picsuskin megdönthetné a XX. század legtöbb áldozatát szedő orosz sorozatgyilkos bizarr rekordját. Andrej Csikalo 1982 és 1990 között 53 gyermekkel és nővel végzett.)
Picsuskin áldozatainak többsége idős férfi volt, akiket a parkba hívott sakkozni, majd miután összebarátkoztak, itatni kezdte őket vodkával. Mikor már túl részegek voltak ahhoz, hogy védekezhessenek, hátulról leütötte, majd halálra verte őket egy kalapáccsal, illetve egy bunkósbottal. Az áruházi rakodó első áldozata azonban 18 éves osztálytársa volt, akit barátnője miatt dobott ki az ablakon. Később a lánnyal is végzett.
Bár Picsuskin elmondása szerint a sakktábla 64 mezjét akarta áldozataival kitölteni - minden egyes gyilkosság után egy mezőt bejelölt a sakktáblán egy kereszttel -, máskor úgy nyilatkozott, hogy az öldöklést sosem hagyta volna abba, ha nem fogják el. "Gyilkosságok nélkül élni éppen olyan, mintha nem ennénk" - jelentette ki. "Muszáj volt megtennem, értik? Úgy éreztem, én vagyok ezeknek az embereknek az atyja, és kinyitottam előttük egy új élet kapuját. Új életet adtam nekik" - tette hozzá. Az orvosok által beszámíthatónak minősített férfi maga kérte, hogy nyilvános tárgyaláson, esküdtszék döntsön sorsáról. Oroszországban jelenleg moratórium van érvényben a halálbüntetésre, így ha bűnösnek minősül, életfogytiglan várja.

 

 

 

 

 

Seung-Hui Cho


Dél-Koreában, 1984-ben született. Nyolc éves korában családjával települt át az Egyesült Államokba. Virginiai Centreville-ben állapodtak meg, ahol a szülők vegytisztító boltot nyitottak. Szégyenlős gyerekként ismerték, aki kedvelte a kosárlabdát és matematikában volt jó. A többi gyerek, beleértve az egyházának gazdagabb tagjait, terrorizálta őt.
A középiskolában Chót mogorva és tartózkodó gyereknek ismerték. Miután 2003-ban leérettségizett, tanulmányait a Virginia Tech University angol szakán folytatta. A Virginiai Blacksburgben telepedett le, ahol az iskolának egy kiterjedt kampusza van, több mint 26 000 benntlakó diákkal. Cho csöndes kívülálló volt, aki hátborzongató verseket, történetek és színdarabokat írt. Néha "kérdőjelként" hivatkozott magára.

Az egyik professzor, Nikki Giovanni költőnő, kitette az osztályából mert zavarta a többi diákot. Azt mondta a Time magazinnak, hogy a fiúban volt valami durva. Erőszakos diák volt, aki napszemüvegben és kalapban ment be az órákra, és mindig kérnie kellett, hogy azokat levegye. Az osztályban állandóan a a lányok lábait fényképezte. A többi angol tanár számára is problémás diák volt. Lucinda Roy, a szépírói alkotómunka-program aligazgatója kivette őt az osztályból és egyénileg tanította. Arra is biztatta Chót, hogy forduljon pszichiáterhez.
Furcsa viselkedésén és sötét írásain túl Cho további figyelmeztető jeleket mutatott. 2005-ben kétszer azzal vádolták, hogy lányok után lopódzkoott, de egyik áldozat sem jelentette fel. Ugyanez év decemberében egy öngyilkos kijelentése miatt pszichiátriai klinikára utalták. Hamarosan kiengedték azonban, és járóbetegként terápiára kötelezték, amit meg is kezdett.
Öt héttel a lövöldözés előtt Cho megvette első pisztolyát, majd egy héttel előtte egy másodikat is. A szobájából előkerült bizonyítékokból kiderült, hogy diák barátaival már jó ideje tervezték a támadást.
Április 16-án reggel hét óra után azzal kezdte ámokfutását, hogy megölt két diákot az egyik kollégiumban. Az egyik áldozat korábbi barátnője volt. Két óra múlva az egyik oktatási épületbe ment és elkezdett diákokat és tantestületi tagokat lelőni. Megölt 32 embert és megsebesített számos másikat.
Szemtanuk beszámolói szerint fegyveresen berontott az egyik előadóba, és másfél perc alatt harminc lövést adott le. Először fejbe lőtte az egyik professzort, majd a diákok ellen fordította a fegyvert. - Nagyon nyugodt volt, és úgy tűnt, mintha pontosan ügyelne arra, hogy tényleg mindenkit eltaláljon - mondta Erin Seehan egyetemi hallgató később, aki az egyetlen volt a 25 bent tartózkodó diák közül, aki sérülés nélkül megúszta az esetet. Seehan leírása szerint a tettes kétszer jött vissza a terembe, ahol éppen németóra volt. - Egyszerűen elkezdett lőni. Én azonnal halottnak tettettem magam.
Háromnegyed tíz körül az ámokfutás véget ért, amikor Cho maga ellen fordította egyik fegyverét - fejbelőtte magát. Amerikát megrázták és elborzasztották az a Virginia Technél történt események. Addig a legnagyobb kampuszlövöldözés 1966-ban az volt, amikor Charles Whitman 15 embert ölt meg az Austinnál lévő Texasi Egyetemen.

A két támadás között Cho a postára ment, és feladott egy csomagot New Yorkba, az NBC hírügynökségnek. A csomagot két nap múlva kapták meg. Ez videórészleteket, fényképeket - amin Cho fegyverekkel pózolt -, valamint egy írást tartalmazott. Az egyik videoklipben kikelt a gazdag kölykök ellen és arról beszélt, hogy állandóan terrorizálják és belekötnek. A kereszténységet is támadta, és magát a gyengékért és védtelenért harcoló megtorlóként állította be. Cho továbbá hivatkozott a hírhedt Columbine iskolai lövöldözőkre, Eric Harrisre és Dylan Kleboldra.

 

 

 

 

 

Weboldal készítés ingyen

Asztali nézet